Az interjúsorozat második, egyben utolsó részében az új csapatról és a hosszú távú célokról is nyilatkozott klubunk elnöke.
Több negatívumot is említett az interjú első részében, de ezek mellett tud esetleg olyan dolgokat is kiemelni, ami miatt mégis jó, hogy elindult ez a szezon?
Mindig keresni kell a jó dolgokat, így természetesen vannak szerintem olyan dolgok, amikbe kapaszkodhatunk. Az tény, hogy az egyik legkevesebb gólt mi kaptuk a bajnokságban, ennek ellenére finoman szólva sem nálunk volt az egyik legtöbb védés, így a védelmünk kijelenthető, hogy rendben van és örülök, hogy egyben is marad. Óriási pozitívumnak élem meg serdülő csapatunk remeklését is, ami a sok akadémia árnyékában az én szememben hatványozottan nagy eredmény.
Mennyire érezte a szurkolókat a csapat mögött?
Úgy gondolom, hogy van már egy olyan mag a csapat mögött, akik jóban, rosszban velünk vannak, teljesen mindegy milyen eredményt érünk el. Lehet, hogy nem ők a leghangosabbak, de igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy segítsék a csapatot. Aztán vannak azok is, akik vesztes mérkőzés után ugyan elégedetlenek, de győztes mérkőzés után korrektül gratulálnak és megtapsolják a csapatot, ami teljesen rendben van. Természetesen vannak az örök elégedetlenek, akik nem feltétlenül értünk szurkolnak, legalábbis jó értelemben biztosan nem. Meglepett, hogy mennyire „népszerűek” voltunk, amikor nagyon lent voltunk, de ezt is meg kellett tapasztalnunk.
Viszonylag kis mozgás lesz a keretben a nyáron, hiszen mindössze négy játékos érkezik. A tervek szerint alakult mindez?
Többé-kevésbé. Szerettünk volna visszacsábítani egy saját nevelésű kapusunkat, de sajnos anyagi téren alulmaradtunk, amit fájó volt elfogadni, de abszolút megértettük a játékos döntését. Balszélső posztra egy magyar, válogatottban is szereplő játékos volt sokáig a célkeresztben, de ott még mondhatni az érdemi tárgyalásig sem jutottunk el, annyira távol voltak az elképzelések. Irányító és jobbátlövő posztra az eredetileg kinézett játékosok érkeznek.
Milyennek látja az érkezőket?
Holló Balázs éve óta stabil tagja az élvonalnak, rutinos játékos, remélem „Füsivel” – aki a szezon végén bizonyította, hogy miért kapta meg az esélyt ennyire fiatalon – jó párost alkotnak majd. Balszélső poszton mindenképpen szerettünk volna váltani, hiszen a két szél között elég nagy volt a kontraszt a lőtt gólok tekintetében a szezon során. Tomislav Spruk fiatal, tehetséges játékos, aki a magassága okán stabilan védekezik kettes pozícióban. Rok Skol egy igazi szervező irányító, akinek lehet, hogy nem lesz olyan látványos a játéka, mint Mladen Krsmanciccsé, de éppen ezért ők is jól kiegészíthetik egymást. Mitar Markezt úgy gondolom, hogy nem nagyon kell bemutatni a szurkolóinknak, egyértelműen sokat várunk tőle, de biztosan idő kell majd neki is, hogy megszokja új csapatát, így türelmesnek kell lennünk vele is.
Változás lesz a szakmai stábban is, amihez Skaliczki László csatlakozik. Mit lehet erről tudni és miként lehet elképzelni majd a napi munkát?
Azt már korábban eldöntöttük, hogy Baranyai Norbert fogja irányítani a felnőtt csapatot, így vele együtt lett kialakítva a jövő évi keret. Mindenképpen szerettünk volna mellé egy kvázi „jobb kezet”, aki segíteni tud neki akár a mérkőzések alatt is, ami szerintem fontos. Ő erre a feladatra egy rutinosabb személyt szeretett volna, akitől adott esetben tanulni is lehet, így esett a választásunk Skaliczki Lászlóra. Ő főként a hét második felében lesz majd Csurgón, illetve a mérkőzések idejében, de természetesen folyamatosan konzultál majd a stáb többi tagjával, akkor is, ha épp nincsen Csurgón.
Zárásként nem lehet más a kérdés, mint hogy mit várhatunk a csapattól rövid és hosszú távon?
Könnyű lenne azt mondani, hogy felejtsük el ezt a szezont és koncentráljunk a jövőre, vagy azt, hogy tizenkét évente belefér egy rosszabb szezon, de szerintem pont ebből az idényből tanulhatunk leginkább. Ha pedig a tapasztalatokat jól használjuk fel, akkor hosszú távon vissza tudunk kerülni oda, ahova tartozunk, ez pedig nem a mostani helyezésünk. Szeretnénk ugyanis idővel visszatérni közevetlenül az élmezőny mögé.
